Wagner Gyula élete és munkássága - III. rész

Szerző: Dobrotka Katalin / ÖBE

Link: http://www.bortonugy.hu/index.asp?i=hirek_reszletek&id=522

Dátum: 2014.09.18.
Wagner Gyula a magyar börtönépítészet egyik legmeghatározóbb alakja. Életét és munkásságát Dobrotka Katalin dolgozta fel, melyet részletekben közlünk. A fotókat a család bocsátotta az ÖBE rendelkezésére.

Wagner Gyula neve számtalan középülethez kapcsolódik a történelmi Magyarország területén. A kor nagy építkezései (Országház, Magyar Nemzeti Bank) elkerülték, a bírósági épületek közül a Kúria, és a budapesti Törvénykezési Palota sem az ő nevéhez fűződik. Ennek ellenére a törvénykezési és bírósági épületek specialistája lett: pályázatot nyújtott be az illavai várbörtön, a karánsebesi törvénykezési épület bővítésére, az alsólendvai járásbíróság megépítésére (ez végül Jablonszky Ferenc terve alapján készült el).

A Kaposvári Törvénykező épület pályázatán második helyezést ért el (Marton-Károlyi-Riemer terve mögött). Tervet készített a győri ítélőtábla megvalósítására. Elképzelése szerint bővítették a Váci Fegyházat, a zalaegerszegi törvényszék épületét, felújították és bővítették a trsztenai (Árvanádasd) járásbíróságot, átalakították börtönné a kőhidai cukorgyárat (Sopronkőhida). Sorra valósultak meg tervei Kassán, Debrecenben, Kecskeméten, Makón, Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Székesfehérváron, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Aradon. Tervei szerint épült a Szarvasi Járásbíróság, a Győri Törvényszék és Fogház, a szegedi „Csillag-börtön”, a Nagyenyedi Fegyház, Budapesten a Mosonyi utcai Toloncház és a Királyi Gyűjtőfogház.

Budapesti Királyi Gyűjtőfogház
Budapesti Királyi Gyűjtőfogház

Elgondolásaira kevés kivételtől (Rákospalotai Leánynevelő, Egri Törvényszék) eltekintve az eklektikus építészeti stílus (historizmus) jellemző. A teljesen szimmetrikus elrendezésre nem csak az épületek főhomlokzatának kialakításánál törekedett, hanem az adott terület beépítésénél is (Szegedi Börtön, Budapesti Gyűjtőfogház). Tervei tartalmazták a kor számos technikai újdonságait: központi fűtést, villanyvilágítást, felvonókészüléket. Ez a millennium évében átadott Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház ingatlantörzskönyvéből (mely Vajna Károly igazgatósága idején 1907-ben készült) is kiderül:

„Gazdasági épület
A mosókonyha felett lévő mángorló és ruhaszárító helyiségbe felvonóval jutott a kimosott ruha. …
Jobb oldali magánzárka épület (jobb oldali csillag)
A háromszárnyú épület szárnyai egymással 120 foknyi szöget képeznek, panoptikus rendszerű, függőfolyosókkal ellátott, egy pontról áttekinthetőnek épültek. A folyosók mindkét oldalán magánzárkák (melyek padlózata hajópadló), az épületszárnyak végén nagyobb zárkák berendezésére került sor. Emeletenként 6-6 szobában helyezték el a lelkészeket, a tanítókat és a „kulcsosokat”, valamint ebben az épületben alakították ki a könyvtárat, a fényképészeti termet és egy munkatermet. A földszinti folyosó aszfalt, míg az emeleti folyosók tölgyfa-deszkával burkoltak. Az első emeleti folyosó alatt sodronyhálót feszítettek ki. Az épület melegvíz-fűtésre és villanyvilágításra volt berendezve, fedele lapos facement fedél. A gazdasági épülethez legközelebb eső szárnyban ételfelvonó üzemelt. …
Villanyvilágítás
A villanyvilágítás kiépítésével „Ganz és társa vasöntő- és gépgyár részvénytársaság” budapesti cégét bízták meg Wagner Gyula műépítész vezetése és Náday Antal kir. főmérnök ellenőrzése mellett. A munka 1896. június 13-án kezdődött, s október 17-én fejeződött be. Az őrlakások kivételével az összes épület és az udvarok világítását is kiépítették. Összesen 2.030 db izzólámpát szereltek fel: a magánzárkákban öt gyertyafény-, a munkatermekben 10 és 16 gyertyafény erősségűeket. A vezetékek és a kapcsolók kiépítésénél figyelemmel voltak arra, hogy minden épületet, sőt azok emeleteit külön-külön is lehessen világítani, ill. a lámpákat lekapcsolni. A magánzárkák lámpáit a folyosóról kapcsolhatták, fényerősségük is szabályozható volt. Az intézet összes lámpájának egyidejű működésekor kb. 700 amperre volt szükség.”

Budapesti Királyi Gyűjtőfogház
Budapesti Királyi Gyűjtőfogház - Magánzárka folyosó
 
A kor technikai újdonságai mellett a Gyűjtőfogházban az igazgatói épülethez tartozó kert közepén szökőkút, a jobb oldali magánzárka épület körül fekvő udvarban kerítés-fal közelében betonréteggel bevont nyári fürdő, valamint testgyakorlatok végzésére egy nyújtó és egy korlát volt felállítva.

1. rész

2. rész

4. rész

Címke:   Wagner Gyula börtönépítészet múlt