Rejtett lakásokban kezdenek új életet a szabaduló rabok

Szerző: Prókai Eszter / abcug.hu

Link: http://abcug.hu/rejtett-lakasokban-kezdenek-uj-eletet-szabadulo-rabok/

Dátum: 2014.10.01.
Márciusban még fegyházban ült emberölési kísérlet miatt, ma már egy körúthoz közeli kényelmes lakáson osztozik egy másik volt elítélttel. A 26 éves férfi félutas lakásban lakik, ami sokkal olcsóbb, mint egy albérlet, viszont jópár szabályt be kell tartania. Nem vihet fel magához senkit, figyelnie kell a rendre, és azt sem válogathatja meg, hogy kivel költöztetik össze.

“Sokat gondolkodtam rajta, amíg bent voltam, hogy melyik a jobb: elmondani vagy hallgatni róla. Aztán úgy döntöttem, hogy az elején inkább nem mondom meg, hogy hol voltam az elmúlt hat évben. Ismerjen meg, és utána tudja meg, hogy börtönben voltam, talán kicsit másképp fogadja majd” – indokolja a 26 éves fiú, miért kér névtelenséget. Emberölés kísérlete miatt ítélték el, azt mondja, nem akart gyilkolni. Március óta van kint. A bűncselekményért járó legszigorúbb büntetés-végrehajtási formát, fegyházat kapott.

Bár első hallásra egy nagyon jó lehetőségnek tűnik, mégsem tolonganak a volt rabok azért, hogy szabadulások után kedvező áron lakhassanak egy kényelmes belvárosi lakásban. Mészáros Mercedes, a Váltó-sáv Alapítvány vezetője szerint azért, mert nem akarnak egyik rendszerből egyből egy másikba kerülni. A félutas lakások ugyanis nem ingyen albérletek: komoly szabályokat kell betartaniuk a beköltözőknek, akiknek ráadásul gyakran semmi kedvük hosszú évek összezártsága után újra vadidegenekkel együtt élni. A Váltó-sáv lakásában nagyjából egy évig lehet tartózkodni, a lakóknak fizetésük egy előre egyeztetett, meghatározott százalékát kell odaadniuk az alapítványnak, aki ennek a felét előtakarékossági számlára teszi.

“Itt nem lehet inni, tilos piás, drogos állapotban feljönni, és felhozni sem lehet senkit” – mesél a két legfontosabb szabályról a férfi. Ezt pedig szigorúan ellenőrzik is az alapítvány munkatársai. Minden nap rájuk néz valaki, a véletlenszerű látogatásokat nem jelentik be előre, olyan is volt már, hogy éjszaka állítottak be. Leginkább a tisztaságot nézik, nem jó pont, ha halomban állnak a mosatlanok, a ruhák pedig szanaszét hevernek. Neki ezzel nincs gondja: ő elég hálás ezért a lehetőségért ahhoz, hogy betartsa a szabályokat. Van azonban, ami hiányzik neki, ez pedig az ismerkedés szabadsága. “Ha megismerkedem egy lánnyal, nem mondhatom el neki, hogy hol lakom, nem hívhatom fel magamhoz, ez nehéz”.

A Váltó-sávval és az alapítvány vezetőjével, Mészáros Mercedesszel először 2013-ban találkozott, amikor a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben meghirdettek egy ötszáz órás informatikai tanfolyamot. A tanulást többször is szóba hozza. 18 évesen úgy érezte, “minek neki a suli”, ezért abba is hagyta, az érettségit pedig megvette. Mai fejjel már bánja, hogy elhanyagolta a tanulást, “legalább az angolra ráfeküdtem volna, sokkal másabb helyzetben lennék”. Az érettségit a börtönben letette, most pedig diplomát szeretne. Fontos érv a továbbtanulás mellett, hogy az iskola négy-öt éve talán elég idő lesz ahhoz, hogy elévüljön a priusza.

“Reggel hét körül felkelek, háromnegyed kilencre bent vagyok az Alapítványnál, ötig dolgozom. Utána bevásárolok, a környékről nem nagyon mozdulok ki – mesél egy átlagos napjáról. Otthon mindenki megfőzi magának, amit akar, közös nagy vacsorák nincsenek, hallgatják egy kicsit a rádiót, tíz óra körül pedig lefekszenek aludni. Lakótársával jól kijön, azt mondja, nincsenek nagy konfliktusaik. A korábbi lakókkal már nem volt ilyen barátságos a viszony, de velük sem voltak óriási viták, néhány nézeteltérés nehezítette csak az együttélést. Mészáros szerint börtön és börtön között és intézményen belül is létezik hierarchia, ezért, ha nem sikerül szerencsésen kiválasztani a lakókat, összekerülhetnek olyanok is, akik már kezdettől ellenségesen néznek a másikra.

A frissen szabadultak brutálisan magas arányban kerülnek vissza fél éven belül újra a büntetés-végrehajtásba. Ennek egyik fő oka Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója szerint az, hogy nincs hol lakniuk. “Kijönnek a tél közepén, van a zsebükben negyvenezer forint, gyakran nyári ruhában, mert abban voltak, amikor bekerültek, és nincs hova menniük. Nem meglepő, ha sokan inkább szándékosan visszakerülnek a börtönbe, mert ott legalább van fűtés” – mondta az igazgató egy pódiumbeszélgetésen. Ma Magyarországon csak az alapítványok és a civil szervezetek foglalkoznak azzal, hogy félutas lakásokat tartsanak fent. Pedig a büntetés-végrehajtásból szabadultak integrálásának ez a módja nagyban segítené, hogy a volt elítéltek ne kössenek ki újra a börtönben, ráadásul a lakások fenntartása is jóval kevesebbe kerülne az államnak, mint a rabok ellátása. Az ilyen ingatlanok célja és feladata, hogy a szabadultak társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését segítse, azaz biztosítson számára lakhatási és munkalehetőséget, valamint egyéb pszichoszociális szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy ezek az emberek speciális életproblémáikkal megküzdjenek, és elkerüljék a visszaesést. A Váltó-sáv Alapítvány a fogvatartottak és szabadultak, bűnelkövetők, illetve a kriminalitásban bármilyen módon érintettek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését segítő civil szervezet.

Címke:   félutas lakás reintegráció Váltó-Sáv Alapítvány