Börtönlátogatás a Márianosztrai Fegyház és Börtönben

Szerző: Vágó Sebestyén / alfahir.hu

Link: http://alfahir.hu/bortonlatogatas_a_marianosztrai_buntetes_vegrehajtasi_intezetben

Dátum: 2014.10.10.
2014. október 2-án Farkas Gergely és Vágó Sebestyén jobbikos országgyűlési képviselők és munkatársaik a Márianosztrai Fegyház és Börtön intézményében tettek szakmai látogatást a hazai büntetés-végrehajtás gyakorlatának megismerése céljából. Alább közöljük Vágó Sebestyén beszámolóját.

Utunk során az intézmény vezetője, Biczó László dandártábornok kísért minket, aki teljes szakmai nyitottsággal engedett betekintést a fegyház és börtön mindennapjaiba. Tabu témák nem voltak, hiszen az egyszerűtől egészen a szakmába mélyen vágó kérdésekig mindenről részletes és őszinte tájékoztatást kaptunk, bátran informálódhattunk.

A látottak és hallottak alapján megtapasztalhattuk, hogy a média valóban erőteljes torzító hatással bír a társadalom széles rétegeire ezen területen is. A hazai BV intézetekben büntetésüket „luxus” körülmények között töltő, munkakerülő rabok benyomását keltik, míg a valóság teljesen mást mutat. A fogvatartottak elhelyezése minimális infrastrukturális követelményeknek felel meg, és mint általánosságban, Márianosztrán is túlzsúfoltság van.

A büntetés végrehajtása során két alapvetést kell összeegyeztetni: egyfelől az elítéltekből ne neveljünk embertelen lényeket, ugyanakkor a fogvatartottak folyamatosan érezzék és tudatosodjon bennük, hogy ez büntetés. E két fontos tényezőt pedig a rendszerességgel (szigorú napirend), következetességgel, érdemi munkavégzéssel és oktatással igyekeznek Márianosztrán megvalósítani.

Kiemelt szerepet szán a vezetés a rendszeres munkavégzésnek, melynek köszönhetően az elítéltek közel 75%-a dolgozik. A fennmaradó 25%-ot a munkára alkalmatlan (rossz egészségügyi állapotú, illetve nyugdíjas korú) rabok teszik ki, tehát összességében megállapítható, hogy szinte teljes a lefedettség. A munkavégzés történhet az intézet falain belül (a faipari feldolgozótelepen) vagy külső helyszíneken (megrendelés alapján), valamint az intézet saját gazdaságában folytathatnak mezőgazdasági tevékenységet: növénytermesztéssel és állattartással is foglalkoztatják rabjaikat.

Az oktatás területén alap és középfokú oktatás is zajlik, mindemellett pedig szakmunkás képzés is indítanak (festő, burkoló). Vallásgyakorlásra az intézmény berkein belül található kápolna ad lehetőséget, valamint az olvasni- és tanulni vágyók számára könyvtár is rendelkezésre áll.

Sokat elmond az intézetről, hogy az őrtornyok üresen állnak, fegyveres őrök nélkül. Kérdésünkre, mely szerint volt-e szökés, illetve hogyan valósulhat meg a külső területen történő munkavégzés, azt a választ kaptuk, hogy „úgy kell tartani a rabokat, hogy ne akarjanak megszökni”. Úgy tűnik, hogy ez a rendszer működik.

Különös figyelmet fordít a BV vezetése arra is, hogy minden büntetését töltő elítélt egyenlő fajra, korra, nemre és anyagi helyzetre való tekintet nélkül. Így a rendszer a társadalmi egyenlőtlenségeket is képes kezelni: a jó anyagi háttérrel bíró elítéltek számára sem teszi lehetővé a megkülönböztetett körülményeket. Ezt a rendszer úgy képes megakadályozni, hogy minden fogvatartott egy elektronikus számlával és egy hozzá tartozó kártyával rendelkezik, kizárólag ezzel tud vásárolni a börtön „boltjában”.

Az elektronikus számlára érkező minden pénz (munkabér az elvégzett munkáért, anyagi támogatás kintről) bevételként jelenik meg a számlán és a rendszer automatikusan levonja a sorban álló követeléseket, amely lehet a bűnügyi költség, a rabtartás költsége, esetleges jogerős bírósági letiltások, vagy akár gyermektartás. Így a szabadon felhasználható összeg a gyakorlatban senkinél sem haladja meg a havi néhány ezer forintos összeget.

Összefoglalásként megállapítható, hogy - leginkább a dezinformáció következtében - hatalmas hiányosságok mutatkoznak a társadalom többségénél a büntetés-végrehajtás rendszeréről alkotott képet tekintve.

Többek között ezért is szorgalmaznánk Farkas Gergely képviselőtársammal a korábbi 14 éves látogathatósági korhatár visszaállítását, melyet jelen jogszabályok megakadályoznak, 16 évnél meghúzva az alsó korhatárt, valamint lehetőség szerint minden gyermekkel meg kellene ismertetni a büntetés-végrehajtás rendszerét. A bűnmegelőzésben kiemelt fontossággal bírna ezen változtatás, hogy mihamarabb tapasztaljanak, hatásosabb legyen annak visszatartó ereje. A tábornok személyes –bűnmegelőzési – tevékenysége során is tapasztalta, hogy a fiatalabban - 14 éves korban - tett látogatás inkább célba ér, hiszen ekkor még komolyabban vesznek egy ilyen, amúgy valóban elrettentő találkozást. Ezért megvizsgáljuk a jogszabályi lehetőségeket, kidolgozzuk a módszert és javaslatot teszünk az Országgyűlésnek ennek megvalósíthatósága érdekében.

Továbbá foglalkozunk annak lehetőségével is, hogy az intézetbe tiltott tárgyat bejuttató - akár a közvetítő, akár a felbújtó - személy esetében is megálljon a bűncselekmény tényállása.

Munkánk tovább folytatva a közeljövőben további BV intézeteket szeretnénk meglátogatni, hogy a gyűjtött tapasztalatok által segítséget tudjunk nyújtani a szakmának.

Címke:   Márianosztra intézetlátogatás társadalmi kép