A balassagyarmati börtön építése körüli nehézségek

Szerző: Török Enikő / Magyar Nemzeti Levéltár

Link: http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_balassagyarmati_borton_epitese_koruli_nehezsegek.html?page=1#kapcs_anyagok

Dátum: 2014.10.13.
Az 1843 és 1845 között épült balassagyarmati megyei börtön épülete műemlék. A kör alaprajzú, hatszintes épület a Megyeházától nem messze, annak U alakú udvarának középtengelyében szabadon áll. Az 1843. évi börtönügyi javaslat szellemében magánelzárás-rendszerben épült, amelyben a kolostori cellák mintájára kialakított magánzárkák teljes elkülönítést biztosítottak a külvilágtól, a rabtársaktól és a személyzettől is.

A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt. Ennek egyik példája volt a balassagyarmati börtön, amely felépítésének állomásai nem követték a reformkorban előírt és szokásos tervezési és építési gyakorlatot.

Az új börtön építését Nógrád megye kezdeményezte, több évnyi előkészítő munka eredményeképp 1840. november 28-án elküldte az új börtön tervét a Magyar Királyi Helytartótanácsnak jóváhagyásra. Kérését azzal indokolta, hogy a börtönnek használt régi, roskadozó épülete egészségtelen és kicsi. Felterjesztéséhez a megyei orvos és a tiszti alügyész jelentését is csatolta. Höppner Vencel orvos jelentéséből kiderül, hogy a megelőző egy évben 393 rab közül 260 betegedett meg, vagyis a rabok kétharmada. Közülük nyolcan meghaltak, és tizenketten a jelentés elkészítésekor is betegek voltak. A rabok krónikus, nehezen gyógyuló betegségektől szenvedtek, és újból és újból visszaestek. A leggyakrabban előforduló megbetegedések a következők voltak: hurut és „hurutos láz", amelyek könnyen „tüdősorv"-ban végződtek, és ezek voltak a leggyakoribb halálokok; csúz, köszvény; „csorvás láz" (lázzal járó gyomorhurut), amely könnyen átment „idegláz"-ba (tífusz); vérhas; hasmenés; „görvélyes máj és lép", amely könnyen vízkórsággá fajult; „görvélyes nyakmirigy daganat". Höppner szerint a gyakori megbetegedéseket a rossz, mocskos, tisztátalan, mélyen fekvő, földbe épített és vizes tömlöcök, vagyis cellák okozták, és mivel egy tömlöcben 23-25-en is voltak, tisztátalan volt a levegő és a betegségek is könnyen terjedtek. Sooky Andor tiszti alügyész szintén megerősítette, hogy a rabok számához képest a börtön területe kicsi, ezt bizonyítandó névszerinti jegyzéket is csatolt jelentéséhez.

Az új börtönépület kereszt alaprajzú tervét Entz Mátyás balassagyarmati építőmester készítette el költségvetéssel együtt. Mivel a megye bízott a kezdeményezés jóváhagyásában, arról is határozott, hogy már a felsőbb engedélyezés megérkezte előtt megteszik az előkészítő lépéseket, hisz rendelkeztek a munka megkezdéséhez szükséges pénzzel, a hiányzó összeget a birtokosok adományaiból kívánták fedezni.

Címke:   Balassagyarmat építészet múlt