Bűn és bűnhődés - A büntető szankciórendszer alapkérdései - Az OKRI és az MTA TK Jogtudományi Intézet konferenciája

Szerző: Horváth Eszter / Jogi Fórum

Link: http://www.jogiforum.hu/hirek/32668

Dátum: 2014.10.21.
Már nem a kísérleti szakban lévő kezdet, de még nem is hagyomány - mondta Tóth Mihály levezető elnök „A büntető szankciórendszer alapkérdései”című rendezvényről. A konferencia a második része volt az OKRI és az MTA TK Jogtudományi Intézet által szervezett „Régi és újabb vitakérdések a negyedik büntetőkódex kapcsán” című sorozatnak.

Földvári József professzor szerint a XVIII.-XIX. század a bűncselekménytan jegyében zajlott. A XX.-XXI században a bűnügyi tudományok a szankciórendszer izgalmas és folyamatosan napirenden lévő kérdéseire fókuszálnak – annak legaljától a „csúcsáig”, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésig. A konferencia előadásai a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, a „három csapás”, a szankciótan anyagi jogi szabályozásának változásai, a megbánás helye és szerepe a magyar büntetési rendszerben, és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás voltak. Írásunkban ezek közül válogattunk.

Gellér Balázs ügyvéd, az ELTE büntetőjogi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára munkásságának elmúlt időszakát áttekintve megpróbálta újragondolni a büntetőjog „fénysebességét”. Arra kereste a választ, hogy mi lehet az az alapelv, ami köré a büntetőjognak akár a szankciórendszerét, akár az általános részi tanát csatolhatjuk. A legalitás elvéből jól kiolvasható, hogy ez az emberek egyenlősége. Az emberek egyenlőségének feltételezése azonban valami mástól is függ. Ha visszacsatolunk a 23/1990 (X. 31) AB határozathoz, akkor tudjuk, hogy a Sólyom László féle párhuzamos vélemény az emberi méltóságot határozza meg ilyenként.

Az emberi méltóság az egyik, amihez az állam nem nyúlhat hozzá, azaz az emberi méltóság az állami büntetőhatalom abszolút korlátja, de jogosítója is. Az emberi méltóság legsúlyosabb megsértése esetén a bűnösségi elv sem gátolhatja a büntetőjogi felelősségre vonást. Az emberi méltóságnak, mint jogi relevanciával is rendelkező metafizikai és metajurisztikus jelenségnek van egy másik oldala – nemcsak jogosítja az egyént, de kötelezi is. Egyrészt korlátot állít az állami beavatkozás elé, de az emberi lét kötelez, ennek a kötelezettségnek a következtében válik lehetővé a bűnösségi elvvel szemben a bűnösség megdönthetetlen vélelemmé alakítása a legsúlyosabb bűncselekmények esetén. Az emberi méltóságnak kialakult egy kötelezettség oldala is, ezáltal válik lehetővé az emberi méltóság erodálódása, azok esetében, akik az emberi méltóságot súlyosan sértő cselekményt követnek el.

Szükségszerű, hogy az eljárás során az objektív igazság elváljon az ítéletbeli ténymegállapítástól, mivel az emberi megismerés mindig szubjektív és korlátozott. Ha ez az objektív múlt és az ítéletbeli megállapítás nagyon elválik egymástól, akkor azt lehet mondani, hogy igazságtalan az ítélet, és ha egy jogrendszer egészében történik, akkor elmondható, hogy ez egyfajta igazságtalan jogrendszer – már, ha a jogrendszernek célja az objektív igazságra való törekvés.

Az igazság és az igazságosság dualitása nemcsak az eljárásjogban, hanem az anyagi jogban is jellemző. Fikciók vannak, ahol az anyagi jog eltér az objektív valóságtól. A jogtudósok modellekkel dolgoznak, a valóság nem megragadható. Ezért azt olyanná kell tenni, hogy alkalmas legyen eljárásjogi feldolgozásra. Ezt a modellfüggő realizmust alkalmazzák akkor is, amikor a büntetőjogban tárgyi, vagy alanyi oldalról beszélnek. Ha a halálbüntetés azért tilos, mert az emberi méltóság nem az államtól származik és innentől az állam felhatalmazást sem adhat arra, hogy más öljön, akkor itt egy jogon kívüli helyzetet feltételezünk, legalábbis a Sólyom féle párhuzamos véleményt alkalmazva. A Sólyom által használt individuális emberi méltóság modell – azaz az egyetlen emberhez kötődő emberi méltóság nem működik, hiszen ebben már egy jogos védelmi helyzet sem magyarázható. Van egy másikfajta emberi valóság is és itt jön be a modellfüggőség. Ez pedig a Spinozai vagy egyetemleges emberi jog, ami a nemzetközi büntetőjogban is alkalmazott.

Egy harmadik modell szerint kumulálódnak az emberi méltóságok. Eszerint az egy ember egy emberi méltóságánál „erősebb” többek emberi méltósága.

A halálbüntetés eltörlésével valójában hiátus keletkezett a büntetéstani rendszerünkben ezt próbálták betölteni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel.

Címke:   büntetőjog bűnhődés konferencia