A börtönből mennek a játszótérre

Szerző: NOL, Szabó Barnabás / nol.hu

Link: http://nol.hu/belfold/a-bortonbol-mennek-a-jatszoterre-1501503

Dátum: 2014.11.29.
Egy új projekt segít a börtönbüntetésüket töltőknek szakképesítést, szabadulásuk után pedig munkát szerezni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Budapesti Kommunikációs Főiskola egy olyan oktatási programot dolgozott ki, amellyel a rabok államilag elismert OKJ-s végzettséghez juthatnak.

A program sikerét és népszerűségét mutatja, hogy mind a baracskai, mind a balassagyarmati büntetés-végrehajtási intézetben komoly túljelentkezés mellett kellett kiválasztani a programban résztvevőket. A témával kapcsolatban tartott pénteki konferencián Túri György, az egyetem kommunikációs és művészeti karának dékánja kiemelte, hogy az intézet a frissen szabadult elítéltek reintegrációjában komoly szerepet vállalt, miközben összesen 9 bv. intézettel működik együtt.

Szeidl Tamás, a baracskai székhelyű Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnok-helyettese elmondta, hogy az intézet különböző intézményeiben összesen körülbelül 1300 rabot tartanak fogva, közülük 5-600-at tudnak folyamatosan foglalkoztatni. Munkájuk nagymértékben hozzájárul az intézet pénzbevételeinek növeléséhez. Szeidl kiemelte, hogy a képzések több szempontból is nagyon fontosak. Egyrészt motivációs eredmények is vannak, hiszen az oktatásban részt nem vevő elítéltek látják, hogy társaik tanulnak és gyakorlati képzésben is részt vesznek, tehát aktívan dolgoznak. Másik fontos szempont, hogy az intézeten kívül, a különböző önkormányzatoknál végzett „resztoratív" tevékenységükkel a fogvatartottak környezetük tisztaságához, szépségéhez járulnak hozzá. Emellett megtanulják, hogy cselekedeteik felelősséggel járnak, így önmaguk világítanak rá, hogy ami miatt börtönbe kerültek, az rossz, és ezt jóvá kell tenniük.
 
A resztoratív munkára Szucsáki Melinda, a baracskai büntetés-végrehajtási intézet főhadnagya is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ez csak része annak a komplex képzési rendszernek, amelyet az elítéltek oktatása érdekében fejlesztettek ki. Végeredményben a tanulás a készségek, képességek fejlesztését, az első lépések megtételét célozza a munkához jutás felé. A képzési folyamatot komoly előkészületek előzték meg. Meg kellett határozni a célcsoportot, meg kellett teremteni a működési feltételeket, ki kellett alakítani a megvalósítási és működési rendet az intézményen belül és kívül, valamint ki kellett dolgozni a programokat és anyagokat. Szucsáki kiemelte, hogy nemcsak a fogvatartottakat, hanem az intézmény dolgozóit, illetve a programban résztvevő oktatókat is képezni kellett. Ők érzékenyítő tréningeken vettek részt, amelyek során megtanulhatták, miként kell bánni, helyesen viselkedni a foglyokkal. A képzést megelőzően a raboknak személyiségfejlesztő, – a korábban említett – resztoratív, valamint lakásfenntartási tréningeken kellett részt venniük. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy sikeres vizsga esetén büntetésük lejárta után könnyedén illeszkedjenek vissza a társadalomba.

A képzés során négy modult kellett a raboknak teljesíteni. Százhatvan óra elméleti és 240 óra gyakorlati oktatáson kellett részt venniük, a maximális hiányzás pedig nem haladhatta meg az órák 10 százalékát. Záróvizsgát végül 18-an tettek a képzést megkezdő 20 főből, valamennyien sikeresen megkapták parkgondozói képesítésüket.

Hasonló sikerről számolt be Lelovics Zoltán, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön őrnagya és egyik mentora. Ebben az intézetben 17-en tettek parkgondozói, 15-en pedig kertfenntartói vizsgát. Lelovics kitért arra is, hogy a balassagyarmati intézet dolgozói eddig is széles körben végeztek munkát, így például néhányan az Ipoly cipőgyárban alkalmazottak, de rabok segítenek az árvízi védekezésben vagy a közterületek rendben tartásában. A mentori munkáról elmondta, hogy egyszerre maximum 5 fővel dolgoznak együtt, őket viszont maximálisan segítik. Munkájukhoz tartozik azonban a szükséges eszközök biztosítása, az oktatók segítése, valamint a személyre szabott feladatok kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése is. Az őrnagy a jóvátételi programról is beszélt, mint mondta, a rabok ennek keretein belül olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyeket a résztvevő intézmények nem.

A konferencián felszólalt a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese, Czabafy László is. Czabafy azt emelte ki, hogy a cég nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói piacon hátrányos helyzetben lévők kiemelt foglalkoztatásával, így számukra fontos, hogy a börtönben tanult és ott szakképesítést szerzőket is foglalkoztassák. A végzettek közül 17-en kötöttek munkaszerződést a Kft.-vel, jelenleg öten dolgoznak Pásztón, közülük pedig 1 fő tervez hosszabb távon is a cégnél maradni. Feladataik közé tartozik a városi parkok, játszóterek, temetők rendben tartása. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a képzést elvégzettek nagy szakértelemmel látják el munkájukat, felkészültek és sokszor alaposabb munkát végeznek, mint szakképesítéssel nem rendelkező közmunkás társaik. Jellemző, hogy a foglalkoztatott korábbi elítéltek nem pásztóiak, ők a település 30 kilométeres körzetéből járnak be rendszeresen dolgozni.

Barabás Tünde kriminológus, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy „konzorcium jött létre" a BKF és BVOP között. Ennek az együttműködésnek nem titkolt célja, hogy a börtönből kikerülve a korábbi elítéltek hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. A kézhez kapott végzettséggel sokkal könnyebben találnak munkát, így biztosított, hogy ne váljanak visszaesővé és ne kerüljenek újra börtönbe. Barabás többször is kiemelte, hogy a projekt sikeresnek mondható. Egy három éves úgynevezett utánkövetési szakaszban folyamatosan tartják a kapcsolatot a szabadultakkal, ám vannak, akik „kikerülnek a projekt látóköréből". Ők vagy nem dolgoznak a szakmájukban, vagy – ilyenre is volt példa – külföldre utaznak dolgozni.

Címke:   Baracska Balassagyarmat projekt együttműködés