Kötelező munkavégzés a börtönben

Szerző: Baranya Róbert, Horváth Péter Gyula / Magyar Hírlap

Link: http://magyarhirlap.hu/cikk/13472/Kotelezo_munkavegzes_a_bortonben

Dátum: 2015.01.01.
Az átfogó igazságügyi reform részeként január 1-jén életbe lépett a még 2013 őszén elfogadott új büntetés-végrehajtási törvény, amelynek a kormány által deklarált célja az elítéltek nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása.

Életbe lépett az új büntetés-végehajtási törvény. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a jogszabály újdonságairól korábban elmondta: a kódex rögzíti a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés.

A törvény új kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését. Ennek érdekében jön létre 2016. január 1-jén a központi kivizsgáló és módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év szabadságvesztésre ítéltek elhelyezéséről.

A kódex a különböző végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, valamint a kapcsolattartást határozzák meg. Hogy ki, melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.

Az új kódex rögzíti, hogy az elítéltek – a törvényben meghatározott kivételekkel – kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájárulni. A fogvatartottaknak a jövőben meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, s kötelezően fizetniük kell a mosásért és egyes többletszolgáltatásokért, mint például a hűtőszekrény használata.

Új elem a törvényben a szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmódhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása. Szintén újdonság, hogy egyes erőszakos bűncselekmények – például a nemi erkölcs elleni bűntettek – sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van.

Milliárdos nyereséget termeltek a bv cégei

Januártól a büntetés-végrehajtás (bv) tájékoztatja a bírósági eljárásban szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell majd megkezdeniük a szabadságvesztésük letöltését – erről Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt a távirati irodának adott, év végi interjúban. A vezérőrnagy szerint az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat, ezzel enyhítik a megyei intézetek zsúfoltságát, nincs szükség a megyei intézetből a végleges intézetbe szállításra, továbbá kisebb súlyú ítéletek – például pár hónapos fogházbüntetés esetén – időzíteni is tudják az elítélt behívását, hogy a fogva tartás feltételei a legkedvezőbbek legyenek. Az interjúból kiderült, a börtöncégek, amelyek a pékségtől a vágóhídon át a varrodáig széles tevékenységi kört ölelnek fel, az elmúlt években több mint egymilliárd forint nyereséget termeltek. Ezt a pénzt teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítják, bővítve ezzel az elítéltek foglalkoztatási lehetőségeit.

Címke:   Bv. törvény munkavégzés igazságügyi reform