A raboknak munkájukkal kell hozzájárulniuk a börtön-költségekhez

Szerző: Kossuth Rádió, 180 perc / hirado.hu

Link: http://www.hirado.hu/2015/01/02/a-raboknak-munkajukkal-kell-hozzajarulniuk-a-borton-koltsegekhez/

Dátum: 2015.01.02.
A januártól hatályba lépő új büntetés-végrehajtás (bv) kódex értelmében minden munkaképes rabnak dolgoznia kell, hogy így járuljanak hozzá fogva tartásuk költségeihez.

Több mint 18 200 fogvatartott életét befolyásolja az átfogó igazságügyi reform részeként most életbe lépő új büntetés-végrehajtási kódex.

Schmehl János dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese szerint időszerű volt a törvény megalkotása, amely külön fejezetben foglalkozik a fogvatartottak munkáltatásával. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: az új törvény 35 éves törvényerejű rendeletet vált fel, s a jogalkotó teljesen új alapokra helyezi a szabadságvesztést, a büntetés-végrehajtást.

Az új törvényben kiemelt célként szerepel a reintegráció, a társadalomba való visszailleszkedés, s ezen belül fontos, hogy a fogvatartott tartsa el önmagát, a büntetés-végrehajtás legyen önellátó, hangsúlyozta Schmehl János. Hozzátette: olyan munkákról van szó, amellyel például az elítéltek saját maguk megoldhatják az élelmezésüket. Erre több éve folyamatosak a fejlesztések, például Baracskán, Szegeden, Pécsett pékséget építettek, vágóhidakat, zöldségfeldolgozó üzemet létesítettek, de a rabok több zárkafelszerelést is gyártanak. A saját szükségletek kielégítésén túl a rabok olyan termékeket is előállítanak, amelyek az üzletekben kaphatók, de a kórházak számára is készítenek ruházati termékeket.

Az elmúlt években a börtöncégek több mint egymilliárd forint nyereséget termeltek, amelyet teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítanak.

Schmehl János beszélt arról is, hogy az egyéniesítés érdekében kidolgoznak egy programot, amelyet már a fogvatartás megkezdésekor elindítanak. Amennyiben a fogvatartott együttműködik, követi az ajánlásokat, dolgozik és tanul, akkor kedvezményeket kap például a kapcsolattartásban, a benti szabad mozgásában. Mindez szintén a társadalomba történő visszailleszkedést segíti, emelte ki a dandártábornok.

Nagyobb hangsúlyt kap a reintegrációt segítő pártfogó felügyelők szerepe is azáltal, hogy mostantól ők is a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak, valamint már a börtönökön belül megkezdik a kapcsolattartást és a szabadulásra való felkészítést, amelynek fontos eleme a tanulás. A fogvatartottak majd 25 százaléka ugyanis nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, piacképes szakma nélkül pedig nem tudnak majd visszailleszkedni a társadalomba. Az elítélteknek azt is megtanítják, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú. Az új törvény értelmében a börtönben több térítésköteles dolog lesz, hogy a fogvatartottak tanuljanak meg gazdálkodni a munkabérükkel, tette hozzá Schmehl János.

A fogvatartottak életét jelentősen meghatározza a bíróság által kiszabott büntetés-végrehajtási fokozat – fogház, börtön, fegyház – is. Az új törvény ebben egyéni mérlegelésre is lehetőséget ad, az elítélt munkája, magatartása alapján szigorúbb vagy enyhébb fokozatba kerülhet.

A hazai büntetés-végrehajtási intézetek 142 százalékosan telítettek. Az intézetbővítések és -építések mellett a zsúfoltságot az új értesítési rendszer is csökkentheti. Az eddigi megyei rendszer helyett mostantól a büntetés-végrehajtás központilag tájékoztatja a szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell megkezdeniük a büntetésük letöltését. A kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat, továbbá kisebb súlyú ítéletek esetén időzíteni is tudják az elítélt behívását.

Az új szabályozás nem csak a rabokat érinti, hiszen a büntetés-végrehajtási dolgozóknak is meg kellett ismerkedniük a törvény szövegével és üzenetével, tette hozzá Schmehl János. A több mint nyolcezer fős dolgozói állománynak oktatást tartottak.

Címke:   Bv. törvény reintegráció munkáltatás