A kisgyerekek a balassagyarmati börtönbe mentek

Szerző: nepszava.hu

Link: http://nepszava.hu/articles/article.php?id=505566&print=1

Dátum: 2011.12.31.
Kanyarog az út, Balassagyarmaton megállunk és becsöngetünk a börtönbe. Az ajtó kinyílik, belépünk. Ez egy nagyon öreg börtön, még a 48-as szabadságharc előtt építették: 1842 és 1845 között. Az épület henger alakú, a zárkák a belső körben helyezkednek el, az ablakok a belső udvarra néznek, lehetetlen innen kiszökni. A börtön építésekor a zárkák egyszemélyesek voltak, s ahogy a létszám nőtt, úgy váltak két-három személyesekké. Aztán két zárkát egybenyitottak, s így lett két régi egyszemélyesből egyetlen négyszemélyes. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön helykihasználása közel száznegyven százalékos.

Ez egy műemlék börtön, a lépcsők magasak, a kápolna a negyedik emeleten van, kihagy a lélegzet és a szív. A börtönkápolna 1956-ban zárt be, a kupolát bedeszkázták, csináltak alája szocialista könyvtárat, azután teltek az évtizedek itt is. 2009-ben a kápolna álmennyezetét elbontották, s norvég pénzből hetven rab kezdett bele a freskófestésbe. Belépünk. A kápolnában sok a kék ég, a freskók naivak és pasztellszínűek, a tizenhat méter magas kupolából fehér galamb lóg alá, s kering körbe-körbe. Lent, a padozatból óriás folyami botlókavics áll ki, mintha azt jelképezné, egyszer az életben mindenki elbukik.

December huszonharmadika van, a falak mentén börtönőrök állnak, a székeken kisgyerekek és édesanyák ülnek. Mindjárt kezdődik a mesejáték, tizenhárom fogva tartott írta, és a zenés darabot a saját gyermekeiknek adják elő. Király vagy halál, ez a címe, a mese arról szól, hogy egy esélyt mindenki megérdemel, rablóvezértől az óriásig. A vigyori óriás majdnem másfél mázsa, a kinti világban testőr volt, diszkókban jegyszedő meg biztonsági őr, míg egy nap egy bankautomatát ki nem tépett egy hajókötéllel. A pénzből lakást vett, kapott érte négy évet:

- Nekem a szerepem annyi - mondja a vigyori óriás -, hogy garázdálkodnom kell a király városában, aztán jó útra is kell térnem, mert tűrhetetlen, amit folytatok. Verekszem, garázdálkodom, a király katonáit sorra megölöm.

A Király vagy halál című darabban tizenhárom férfi fogva tartott szerepel, és két nő. Az egyiket Büky Dorottyának hívják, a másikat Kóródi Máriának. Valamikor mindketten politikusok voltak, Kóródi Mária egy exminiszter, szeptember óta hetente egyszer mesekört tartanak raboknak.

- Ez egy kísérlet - magyarázza Büky Dorottya -, ilyet még nem csinált senki.
A Feldmár-féle mesekör születése egy különös, ősi és véres táltosmesével, A barna tehén fiával kezdődött azt követően, hogy kiderült, Feldmár András, a Kanadában élő neves pszichoterapeuta nem ismeri a magyar meséket. Feldmár 1940-ben született, akkoriban az idő a mesélésnek nem kedvezett. Feldmár és Büky Dorottya már tíz éve dolgoztak együtt, amikor szóba kerültek a magyar mesék. És attól fogva elkezdtek meséket olvasni és nem zavarta őket az sem, hogy Feldmár Kanadában, Büky pedig Magyarországon él. Skype-oltak. Aztán leragadtak A barna tehén fiánál, és három hónapon át csak erről beszélgettek.

A mesekör módszertana is eközben alakult ki, melynek lényege, hogy különböző gyakorlatokon keresztül, pont mint a hősök a mesében, a mesekörben résztvevők is kihívásokkal kerülnek szembe, miközben hol segítőkkel és hátráltatókkal kerülnek össze, hogy a legvégén győzedelmeskedjenek.

- Ez egy archetipikus út - magyarázza Büky Dorottya -, egyfajta önismereti játék. Csakhogy míg a szabad ember az önismereti csoportba azért jelentkezik, mert elsősorban önmagára kíváncsi, a börtönfalak között ennél erősebb motiváció szükséges, ami nem más, mint a gyermekeik iránt érzett szeretet, a családjukhoz való kötődés és ragaszkodás, mely által kapcsolatba kerülhetnek a külvilággal. A fogvatartottak ma leginkább ettől, ennek az elvesztésétől tartanak. Ezért fogalmazódott meg mind a börtönparancsnokban, Budai István bv. ezredesben, mind pedig Feldmár Andrásban a gondolat, hogy a fogva tartottakat a gyermekeiken keresztül szólítsuk meg.

A mesekörben való részvétel önkéntes, az első megbeszélésre harmincan jelentkeztek, tizenhárman maradtak. A foglalkozások két és fél órásak voltak, általában hangtani gyakorlatokkal kezdődtek, azután énekeltek.

- A társaság nyolcvan százaléka cigány - magyarázza Büky Dorottya -, s hamar rájöttem, énekelni kell, mert úgy kapcsolatot is sokkal könnyebb teremteni. Emlékszem, elkezdtem énekelni egy dalt, " Szabad élet, szabad madár..." Nekik ez a dal politikai tartalommal nem bírt, és ennyi év után már számomra sem. Azután Montágh Imre- féle gyakorlatokat csináltunk, a pároknak egymással kellett beszélniük, először suttogva, majd egymástól távolodva egyre hangosabban, végül ordítva. A börtönben egyébként nem szabad hangosan beszélni,ó vagy énekelni, de a dal, hogy "kezemen a vasam" csak úgy dübörgött a kápolnában. Akkor jöttünk rá, hogy a darabban, amit a rabok maguk írnak, sok zene lesz.

A Feldmár Intézet szerepjáték- mesekörét a börtönbe Budai István parancsnok hívta meg.

- Ha nem foglalkoznánk az elítéltekkel - magyarázza a börtönparancsnok -, és a büntetés csupán megtorlásból állna, akkor négy-öt, nyolc vagy tíz év után milyen emberek mennének vissza a társadalomba?

Király vagy halál? A szereplők közt van kábszeres, strici, és gyilkos. Tipikus bűnözők, egyetlen kapcsolatuk, amit komolyan vesznek, az a gyerekük. S miközben hónapokon át mesét írnak, énekelnek és játszanak, maguk sem veszik észre, hogy a mese milyen mélyre hat.

- Amikor elkezdtünk velük foglalkozni - magyarázza Kórodi Mária -, nem álltak egymáshoz közelebb ötven centinél. Az előadás során többüknek könnybe lábadt a szeme, nekem is nehéz volt koncentrálnom. Jövőre folytatjuk. Új mesékkel, amiket maguknak találnak ki.

December huszonharmadika, délután három óra. Kezdetét veszi a Király vagy halál című darab. A szereplők jelmezben vannak, egyikük madár, a másik róka vagy szemüveges világszép almafa. A gyerekek kacagnak és tapsolnak, aztán az egyik nyolc év körüli kisfiú keservesen sírni kezd. Az édesanyja ölbe veszi, már csak 103 nap, mondja.

Címke:   Balassagyarmat karácsony látogatás színdarab