Családos börtönkarácsony

Szerző: Szabó Judit, Horváth A. Attila, Arany Horváth Zsuzsa / Zalai Hírlap Onlineu

Link: http://zaol.hu/hetvege/csalados-bortonkaracsony-1451526

Dátum: 2009.12.19.
Tizenöt, javarészt jól megtermett, markáns kiállású férfi vonul be a kis szobába. Többségük rabruhát, pár sorstársuk civil öltözéket visel, kezében mindenki papírlapokat szorongat. A családtagok némelyike már ekkor szeméhez emeli a zsebkendőt.

Komoly ábrázattal várják a műsor kezdetét, a padsorokból integető párjuknak, gyereküknek is csak lopva küldenek egy-egy mosolyt. Láthatóan készülnek, sőt, ha nem tudnám, hol vagyunk, azt is gondolhatnám, izgulnak. Rövid felvezetés, néhány köszöntő szó, és máris a fogvatartottaké a főszerep: a kis színdarab Tolsztoj Panov apójának történetét idézi a börtönterem falai közé.

Panov apó, az öreg suszter a házába várja Jézust, aki álmában megígérte neki, ellátogat hozzá. De csak az átfagyott utcaseprő, a szomszéd és a koldus kopogtat be ajtaján, s bár ő valamennyiükkel jót tesz, csalódott, hogy maga Jézus mégis távol maradt a hajléktól. Aztán persze felnyitja a suszter szemét a Megváltó: miközben ezeken az embereken segítettél, nekem segítettél . A tanulság különös értelmet nyer itt, a megyei büntetés-végrehajtási intézetben, s még az őrök vizslató tekintete, szigora is enyhülni látszik, mikor felhangzik a taps. Uram, adj erőt és hitet, adj nekünk boldog ünnepet! - e záró verssor sokáig visszhangzik a fülekben, és bár a szereplők robosztus vállai eltakarják a feldíszített fenyőt, a karácsonyi atmoszféra ekkor már valósággal tapintható.

Sághegyi Gellért plébános, a börtön római katolikus lelkésze veszi át a szót.

- A karácsonynak nincs kétezer éves múltja, mint a kereszténységnek, a 4. században ugyanis még nem ünnepelték Jézus születését, sőt, a négy evangélista közül kettő nem is említi ezt az eseményt. Mikor a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban, virágzott a napkultusz is, melynek december 25-e volt a fő ünnepe. A korai keresztények azért kezdték el ünnepelni e napon Jézus születését, hogy háttérbe szorítsák e pogány kultuszt. Ám annak bizonyos elemei 1600 év múltán is köztünk élnek: ezért gyújtunk gyertyát, ezért díszítjük villódzó fényekkel az ablakot. 800 éve Szent Ferenc készítette az első betlehemet, az adventi koszorút pedig két évszázada német evangélikusok vezették be . A karácsony ma a szeretet és a találkozás ünnepe. Akik itt vannak, azok számára fájdalmas, hogy szenteste nem tudnak találkozni egymással. Ezt a fájdalmat szeretnénk enyhíteni.

Egy percre kivonulnak a fogvatartottak a szobából, hogy maguk készítette kis ajándékokkal térjenek vissza.

- Ott jön apa! - mondja egy idős nő a 4-5 év körüli kislánynak, s apa máris átfonja karjaival a gyereket, csattanós puszi kíséretében. Egy órája van a családoknak a beszélgetésre, mindenki igyekszik kihasználniaz alkalmat. Az egyik padban fiatal férfi öleli két kislányát és párját.

- Karácsonykor erre nem lesz lehetőségem, legalább most ki tudom mutatni érzéseimet a családomnak. Nehezen telik majd a szenteste, de ezek a percek sokat segítenek - válaszol kérdésünkre Csór Gábor, hozzátéve: egy hónapban egyszer van beszélő, ám a családi nap rendkívüli alkalomnak számít.

- Zsuzsáék mindig segítőkészek, programjaik érdekesek, jó, hogy foglalkoznak velünk - jegyzi meg a férfi.

Az említett Zsuzsa, vagyis Fehér Lászlóné a Zalai Népfőiskolai Egyesület titkára. Munkatársaival, segítőivel, és dr. Szinku Mihály egyesületi elnökkel közösen már öt éve szervezi a börtönprogramot a megyei bv. intézetben. Az ünnepségen inkább háttérben marad, csak rövid konferanszié szerepet vállal, azt azonban hangsúlyozza: a fogvatartottak ötlete volt az ünnepség.

- Két hónapja zártuk le a börtönprogramunk egyik pályázatát, megkérdeztük az akkori csoport résztvevőit, milyen folytatást szeretnének. Egy fiatalember felvetette: jön a karácsony, sokan örülnének egy családi napnak. Miután parancsnok úr erre lehetőséget adott, elkezdtünk készülni, színdarabot tanulni és kézműves-foglalkozásokat szervezni - jelzi Zsuzsa.

- Nagyon tetszett a program, szeretném, ha jövőre még gyakrabban rendeznének hasonlót. Az ombudsman nemrég kiadott ajánlásában is az szerepel, hogy minél több találkozási lehetőséget kellene biztosítani a fogvatartottaknak és családtagjaiknak - veszi át a szót Simon Attila bv. ezredes, az intézet parancsnoka.

- Ki kell várni, amíg eljut arra a szintre az egyén, hogy igényli az elfogadott, általános értékeket. Ha ez megtörténik, mi felkaroljuk és segítünk. Ebben hatalmas érdeme van a reszocializációt támogató népfőiskolának - teszi hozzá.

- A börtöntársadalmat csak hírből ismerők közül sokan úgy gondolják, akik itt vannak, elvetemült emberek, s nem érdemlik meg a törődést, sem a második esélyt. Mit gondol az ilyen előítéletekről? - kérdezzük.

- Azok mondanak effélét, akiknek nincs a családjában személyes érintettség. Tény, hogy nem mindenki bűnöző, aki börtönbe kerül: sokan hibáznak, vagy felindultságból cselekszenek olyat, ami ide juttatja őket. De egy bűnöző is eljuthat odáig, hogy számvetést készít, és rájön, nem a jó úton járt eddig. A személyiség érik, változik folyamatosan. Az pedig, hogy ilyen felemelő előadások létrejöhetnek, a fogvatartottak és a népfőiskola közös sikere.

- Hogy miért vállaljuk ezt a munkát? Egyszerű a válasz: tudjuk, hogy jót teszünk ezekkel az emberekkel. Nézze ott azt az idősebb hölgyet, hogy törölgeti a szemét! Ezért érdemes... - jegyzi meg dr. Szinku Mihály. Simon Attila parancsnok helyesel:

- Mikor valamelyikük vagánykodik, csak megkérdezem tőle, mit szólna ehhez az édesanyja, és máris elcsendesül, elgondolkodik. A családi kapcsolatok ugyanolyan fontosak ezeknek az embereknek, mint bárki másnak.

Fehér Lászlónétól megtudjuk: már most eldöntötték, hogy folytatják a programot, legközelebb anyák napján várják a családtagokat az intézetbe. Persze eddig sem tétlenkedett a Zalai Népfőiskolai Egyesület: 2004 óta 17 pályázatot valósítottak meg, 67-féle programot szerveztek 252 előadóval, 494 napon. Tehát átlagban minden második hétköznapon jelen voltak az intézetben. E mostani program megrendezését a zalaegerszegi önkormányzat egészségügyi bizottsága támogatja, a jövő viszont még bizonytalan, jelenleg ugyanis nincs olyan országos pályázat, ami kifejezetten a fogvatartottak reszocializációját segítené.

- Mi ettől függetlenül próbálkozunk, ahol csak lehet - ígéri végül Zsuzsa.

Címke:   Zalaegerszeg népfőiskola karácsony látogatás