Az egri börtönben nem okozott problémát az új törvény bevezetése

Szerző: Mazurka Zita / Heves Megyei Hírlap

Link: http://www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/az-egri-bortonben-nem-okozott-problemat-az-uj-torveny-bevezetese-590956

Dátum: 2015.01.18.
Január 1-jén hatályba lépett az új büntetés-végrehajtási törvény. A változásokról Juhász Attilával, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával beszélgettünk.

– Az új szabályozás 35 éves törvényerejű rendeletet vált ki, számos új elemet tartalmaz. Milyen változások ezek, milyen volt a fogadtatásuk?

– Az intézetünkben bővítést nem hajtottunk végre, az új jogszabályban foglaltakat a jelen állományunkkal meg tudjuk valósítani. A múlt év a munkatársak felkészítéséről szólt. Mindenki részt vett képzésen, aminek a végén, decemberben, mindannyian sikeres vizsgát tettek. Most a belső szabályozásokat igazítjuk hozzá az új rendszerhez. Kollégáim részéről nem tapasztaltam ellenérzést. Miután megjelent a jogszabály, akkor személyesen tájékoztattam valamennyi fogva tartottat is a januárban életbe lépett változásokról. Megtudták, mi miért történik, mi minek a következménye, megértették a szigorításokat is és a változás nem okozott hangulati, fegyelmi problémát. Úgy gondolom, nagyon fontos a nyitott és őszinte kommunikáció mindenkitől.

– Milyen új elemeket tartalmaz az új rendelkezés?

– A három végrehajtási fokozat (fogház, börtön, fegyház) rendszerén belül kialakítottak három rezsimet. A fogva tartott egy általános rezsimbe osztva munkája, magatartása, a szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket tartalmazóba. Így nagyobb az intézeti reintegrációs tisztek lehetősége arra, hogy az elítélteket motiválják, vagy szankcionálják. Mivel ez új szabályozás, az intézetünk úgy döntött, mindenki az általánosban kezdi a börtönéletét. A fogva tartottakat hat havonta vagyunk kötelesek felülvizsgálni. A szigorúbb rezsimbe kerülést azonnal el lehet rendelni, de csak újabb hat hónap után lehet megváltoztatni. A fogva tartottakat tájékoztattam erről, úgy vélem, megértették a szankciók súlyát, s ez hatékonyabb jogkövetésre fog sarkallni mindenkit.

– Az új szabályozásban több esetben érvényesül a reintegrációs szemlélet, hogy miként lehet a fogva tartottakat minél inkább visszavezetni a társadalomba. A raboknak meg kell téríteniük a kondicionáló terem, a hűtőszekrény és a vízforraló használati díját. Mi a cél ezzel?


– Ez az egyéni felelősségvállalásra fekteti a hangsúlyt. A fogva tartottak így megtapasztalják, hogy mindenért, amit kapnak az intézetben – hasonlóan a kinti élethez – fizetniük kell, s megtanulják a pénzüket beosztani. A kondicionáló terem helyett térítésmentesen használhatják az intézet sportpályáját vagy sétaudvarát, részt vehetnek egyéb sportprogramokon.

– Az új szabályozásban is kiemelt feladat a foglalkoztatás. Egerben ezt hogyan oldják meg?

– Azt valljuk, úgy kerülhetnek vissza sikeresen a civil életbe a bent lévők, ha a börtönben is dolgoznak. Akinek nincsenek meg az általános iskolai alapjai, annak igyekszünk azt biztosítani, szakképzésekbe is bevonjuk őket, elősegítve a börtön utáni elhelyezkedésüket. Az egri bv-intézetben az elítéltek végzik az intézmény teljes karbantartását, felújítását, az intézet napi működésében is aktívan részt vesznek. Piaci alapon is foglalkoztatjuk őket, az elítélt nők cipőfelsőrészeket varrnak. Az a cél, hogy minél több vállalkozást meg tudjunk szólítani, s munkafolyamatokat hozzunk be az intézetbe, a foglalkoztatottsági létszámot bővítsük. A 2008 tavaszán elindított, s azóta népszerű Börtön a városért programunk is ezt segíti elő.

– Újdonság, hogy az előzetesen letartóztatottaknak több lehetőségük van a kapcsolattartásra hozzátartozóikkal. Miért fontos ez?


– Az előzetes letartóztatás átmeneti időszak, a fogva tartott ilyenkor még ártatlannak minősül. A cél, hogy ne érjék őket olyan traumák, amelyek a családi kapcsolatokat is felborítanák, illetve olyan visszafordíthatatlan gondokat okoznánk az egyén életében, ami a későbbi életét jelentősen megnehezíti.

– A pártfogó felügyelői szakfeladat egy része is átkerült a bv-hez. Mit várnak ettől?


– A pártfogók azzal, hogy a bv-intézetben tartózkodnak, gyorsabban, a rendszeren belülről szerezhetnek információkat, ezzel könnyebbé és hatékonyabbá válik a munkájuk, az utánkövetés is eredményesebb lehet. Onnantól, hogy valaki bekerül a börtönbe, mi nem büntetünk, hanem igyekszünk olyan programokat biztosítani a számára, ami a visszailleszkedését szolgálja. A pártfogók azért dolgoznak, hogy ha az elítélt kilép a börtönből, segítsenek neki megoldani a kinti életben adódó problémákat, s egyfajta kontrollt is jelentenek. Eddig nem volt információnk az intézetből szabadultak börtön utáni életéről. Reményeink szerint az új rendszerrel még jobbak lehetnek a visszaesési mutatók.

– Mi okozza a legnagyobb gondot, ami még megoldásra vár?


– A legnagyobb teher a túlzsúfoltság. Tavaly év végén a bv-intézetek közül a Heves megyei volt a legzsúfoltabb. Ugyan az adatok hétről-hétre változnak, de az első négyben benne vagyunk. Jelentős kormányzati szándék van arra, hogy ez országszerte csökkenjen. Ezt férőhelyek bővítésével szándékoznak megoldani. A középtávú börtönfejlesztési koncepció célja, hogy a telítettség száz százalékos legyen. A jelenlegi 142 százalék Európában az egyik legmagasabb.

Jutalmazni, szankcionálni is enged az új törvény


Moós János bv. őrnagy, az egri bv-intézet reintegrációs tisztje érdeklődésünkre elmondta, hogy komoly várakozás előzte meg az új jogszabály bevezetését. – A mindennapi gyakorlatban a rezsimrendszer jól használható eszköz a fogva tartottak esetében. Kézzelfogható módon tudjuk ugyanis őket jutalmazni, ha jól teljesítenek, illetve szankcionálni a szabálysértőket. Érzékelhető az új szabályozás bevezetésében a reintegrációs törekvés, az, hogy az elítéltek minél szélesebb felkészítést kapjanak a börtönön kívüli életre, sikeres legyen a visszailleszkedésük a társadalomba.

Címke:   Eger Bv. törvény változások zsúfoltság