Minden vádlott erre vágyik

Szerző: Munkácsy Márton, Zagyi Tibor / VS.hu

Link: http://vs.hu/kozelet/osszes/minden-vadlott-erre-vagyik-0218#!s0

Dátum: 2015.02.18.
Amióta itthon is alkalmazzák az elektronikus nyomkövetőt, a bűnözők megvesznek érte. Bírósági engedéllyel és egy szinte láthatatlan lábpereccel otthon várhatják ki a jogerős ítéletet. Sokkal olcsóbb és emberibb, mint börtönben várni a bírói döntést.

A kormány szigorú büntetőpolitikája és a bíróságok nem enyhülő előzetes letartóztatási gyakorlata miatt a büntetés-végrehajtásban (bv) zajló férőhely-bővítési program képtelen a lépést tartani. Jelenleg átlagosan 143 százalékos telítettséggel működnek a börtönök, az előzetes fogvatartottak esetében pedig még rosszabb a helyzet, miután 2013-ban módosult a büntetőeljárási törvény, és eltörölték az előzetes időtartamának felső határát.

Az évtizedek óta a hazai börtönöket vizsgáló Magyar Helsinki Bizottság szerint amellett, hogy ez a szigorú büntetőpolitika sem szorítja vissza a bűnözést, nagyon drága is. Mivel a fogva tartás költségeire vonatkozóan pontos összeg nem állt rendelkezésére, a Budapest Intézet és a K-Monitor segítségével vizsgálták, hogy egy főre vetítve pontosan mennyi is ez. A kutatók szerint – a bv-től kapott adatok alapján – 2013-ban átlagosan 1,3 millióba került egy fogvatartott az államnak évente. Azt is megbecsülték, hogyan emelkednek a rabtartás költségei, ha évente 1500-zal nő a fogvatartotti állomány: így már 1,6 millió lenne az összeg, figyelembe véve a többek közt a börtönépítés, az üzemeltetés, a pluszszemélyzet költségeit.

Van adat arra is, hogy mennyibe kerülne „ideális” börtönkörülményeket teremteni Magyarországon, vagyis amikor mindenkinek biztosított a törvény által előírt minimális mozgástér. Hozzávetőlegesen 2,2 millió forint fogvatartottanként, aminek finanszírozására – úgy tűnik – sem kormányzati szándék, sem lehetőség nincs.

Épp ezért a Helsinki Bizottság arra jutott, hogy sokat spórolhatna az állam, ha az előzetes letartóztatottak száma csökkenne, az ügyek egy részében pedig megoldást jelentene, ha a vádlottak elektronikus nyomkövető használatával házi őrizetben várnák ki a jogerős ítéletet. Moldova Zsófia, a Helsinki jogi előadója szerint ugyanis, ha csak a bűnismétlés veszélye indokolja az előzetest, akkor a drága fogva tartás automatikusan kiváltható a lábpereccel, de mivel az eszköz a szökés veszélyét is minimalizálja, ezért annak fennállása esetén is sokszor érdemes megfontolni az előzetes mellőzését. A gyakorlat is igazolja, hogy nyomkövetővel nem próbálnak szökni az érintettek.

A nyomozás érdekeire való hivatkozás a nyomozás lezárása után pedig okafogyott lesz, így az ilyen okból fenntartott előzetesek kiváltására is alkalmas lehet az eszköz. Sokkal olcsóbb lenne, ha bizonyos esetekben a házi őrizet váltaná fel az előzetest, másrészt a vádlottaknak nem kellene mindazt elszenvedniük, amivel a fogva tartás során sok esetben számolni kell. A nyomkövetős fogva tartás legfőbb költsége ugyanis az eszköz és a rendszer egyszeri beszerzéséből áll, szemben a fogva tartás vagy a rendőröket lekötő házi őrizet költségeivel.

Címke:   nyomkövető zsúfoltság Magyar Helsinki Bizottság